Évente 2 millió ember veszti életét foglalkozási megbetegedések és munkahelyi balesetek következtében
Megdöbbentő és egyben elszomorító számok láttak napvilágot az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) közös riportjában. Minden évben csaknem 2 millió ember veszti életét munkájával összefüggésben. A foglalkozási megbetegedések bizonyos csoportjai minden szektort érintenek.
A foglalkozási megbetegedések rengeteg halálért felelősek minden évben
A tanulmány a 2000-2016 közötti időszakot öleli fel és rávilágít arra, hogy még nagyon sok a tennivaló a munkavédelem terén. A különböző foglalkozási megbetegedések, ártalmak és munkahelyi balesetek összesen 1,9 millió munkavállaló életét követelik évente.
Az esetek 81 %-a nem jelentésköteles betegségekre terjed ki. A három leggyakoribb halálozási ok:
- az obstruktív tüdőbetegség – 450.000 haláleset;
- a stroke – 400.000 elvesztett élet és
- az iszkémiás szívbetegségek – 350.000 elhalálozás.
A munkahelyi balesetek 360.000 halálesetért (19 %) felelnek. Ezekhez jön a többi ártalom, melyek összessége adja az 1,9 milliós halálozást.
A foglalkozási megbetegedések 19 fő kockázati faktora
A WHO-ILO 19 kockázati csoportba sorolta a foglalkozási megbetegedések fő kiváltó okait. Megadták, hogy mely szektorokat érinti leginkább az adott ártalom és, hogy milyen megbetegedésekért felelnek ezek.
Rákkeltő anyagok, mint kiváltó okok
1. Azbeszt: gége-, légcső-, hörgő-, tüdő-, mellhártya- és petefészekrák. Expozíciója belégzéssel történik. Leginkább érintett szegmensek: bányászat, építőipar, mélyépítés, mezőgazdaság, autóipar, hő- és egyéb szigetelés, csónaképítés, mechanikai iparágak, katasztrófák utáni kármentesítésben résztvevők.
2. Arzén: légcső-, hörgő-, tüdőrák. Expozíciója belégzéssel történik. Főként gombaellenes impregnáló szerekben használják. Ezen túl érintett a gyógyszeripar, üvegipar, bőrgyártás, ötvözetek gyártása, arzéntartalmú festékek gyártása és a mezőgazdaság.
3. Benzol: leukémia. Expozíciója belégzéssel és a bőrön felszívódva történik. A veszélyeztetettek főleg az autóiparban, papírgyártásban dolgozók, asztalosok, festők, valamint a ragasztó-, vegy-, kőolaj-, gumi-, cipő- és bőripar érintett. Orvosi és kutató laborok dolgozói (főleg az alacsony és közepes jövedelmű országokban).
4. Berillium: légcső-, hörgő-, tüdőrák. Expozíciója belégzéssel és a bőrön felszívódva történik. A leginkább érintett munkavállalók a gépészek, fémgyártók, hegesztők, az elektronikai- és mikroelektronikai iparban dolgozók.
5. Kadmium: légcső-, hörgő-, tüdőrák. Expozíciója belégzéssel történik. Veszélyeztetettek a kadmium gyártásban és finomításban dolgozók, a nikkel-kadmium akkumulátorokat gyártók, kadmium tartalmú pigmentek és ötvözetek előállításával foglalkozók.
6. Króm: légcső-, hörgő-, tüdőrák. Expozíciója belégzéssel történik. Főleg a krómtartalmú fémek előállításában, felhasználásában, hegesztésében, galvanizálásban, ötvözetek előállításában dolgozók lehetnek érintettek. Továbbá hasznának krómtartalmú vegyületeket például pigmentek, festékek, katalizátorok, krómsav előállításában, valamint cserzőanyagok és peszticidek gyártásában.
7. Kipufogógázok: légcső-, hörgő-, tüdőrák. Expozíciója belégzéssel történik. Minden szektor érintett. Különösen veszélyeztettek, akik zárt, vagy rossz szellőzésű helyen lélegzik be (például mélygarázsokban).
8. Formaldehid: orr-garatrák és leukémia. Expozíciója belégzéssel történik. Az egészségügy és a vegyipar érintett.
9. Nikkel: légcső-, hörgő-, tüdőrák. Expozíciója belégzéssel és a bőrön felszívódva történik. A veszélyeztetettek közé tartoznak: a fémgyártásban dolgozók, hegesztők és gépészek.
10. Policiklusos aromás szénhidrogének: légcső-, hörgő-, tüdőrák. Expozíciója belégzéssel történik. A leginkább érintettek a kokszgyártás területén dolgozók, szénégetők, alumíniumgyártásban, építőiparban, mélyépítésben dolgozók és útburkolók (bitumen).
11. Szilícium-dioxid: légcső-, hörgő-, tüdőrák. Expozíciója belégzéssel történik. Veszélyeztetettek: bányászatban, építőiparban, mezőgazdaságban, olaj- és gázkitermelésben dolgozók. Keramikusok, téglagyártásban tevékenykedők, kőfaragók, homokfúvóval dolgozók.
12. Kénsav: gégerák. Expozíciója belégzéssel történik. Az autóiparban dolgozók, tűzoltók, vízvezeték szerelők, fém- és vegyiparban dolgozók.
13. Triklór-etilén: veserák. Expozíciója belégzéssel és a bőrön felszívódva történik. Azok a gyári munkások vannak veszélyben, akik a fémek zsírtalanítására triklór-etilént használnak.
A tüdőt és a légzést károsító foglalkozási megbetegedések kiváltó okai
14. Asztmát kiváltó anyagok: asztma. Expozíciója belégzéssel történik. Az asztmát kiválthatják vegyi és biológiai eredetű anyagok egyaránt. A veszélyeztetett munkavállalók közé tartoznak a festékszórókkal dolgozók, vegyipari munkások, hegesztők és állatgondozók, állattenyésztéssel foglalkozók.
15. Gázok, gőzök, szemcsék-részecskék: krónikus obstruktív tüdőbetegségek. Expozíciója belégzéssel történik. Minden szektor érintett.
További foglalkozási ártalmak és kiváltó okaik
16. Zajártalom: halláskárosodás, hallásvesztés. Minden szektor érintett lehet, de különösen veszélyeztettek: a repüléstechnikában dolgozók, kohászat, építőipar, mélyépítés, erdészet, bányászat, mezőgazdaság, halászat, közműellátáshoz kapcsolódó energetikai iparágak, közlekedési és kommunikációs ipar.
17. Sérülések: munkavégzéshez kapcsolódó közlekedési balesetek, mérgezések, lezuhanás, égés, hő és az égéstermékek által okozott egészségkárosodás vagy elhalálozás. Fulladás, különböző mechanikai erőknek való kitettség, egyéb sérülések például mérges vagy egyéb állat okozta sérülés, halál. Számos iparág érintett, különösen a gyártás, építőipar, közlekedés és a mezőgazdaság.
18. Ergonómiai tényezők: nyak- és hátfájás. Kockázatot jelent a tartós ülőmunka, a kézi anyagmozgatás, a testet ért rezgések. A munkavállalók minden ágazatban veszélyben vannak. Magas kockázatú iparágak és munkakörök: mezőgazdaság, építőipar, közlekedés, kommunikáció, gyártás, szállodák és éttermek, egészségügyi és szociális munka, valamint a bányászat.
19. Túlóra, túl sok munka: stroke és iszkémiás szívbetegségek. A heti 55 órát meghaladó munkavégzés. Minden szektor érintett lehet.
Számos területen javulás tapasztalható, azonban figyelni kell a túlzásba vitt munka káros hatásaira
Világszerte 14 %-al csökkent a munkával összefüggő halálesetek száma 2000 és 2016 között. Ez a munkahelyi biztonság javulására és az egészségesebb munkakörnyezetre utal.
Ugyanakkor a túlzott munkavégzéssel összefüggésben a szívbetegségek 41 %, míg a stroke okozta halálozások 19 %-al emelkedtek. Ez, a foglalkozási megbetegedések egy viszonylag új és pszichoszociális természetű kockázati tényezőjének növekvő tendenciájára világít rá.
Források:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
A MÁV vezérigazgatója cáfolja a Déli pályaudvarról szóló feltevéseket
„Felkészületlenek, mint ’41-ben” – kiszivárgott hangfelvétel Lukasenko és Prigozsin állítólagos telefonbeszélgetéséről
A Szex és New York titkai első kézből: Candace Bushnell Budapestre látogat
Egyedi módszerrel alkotják újra a dinoszaurusz hangját – így szól
Magyar fejlesztésű elektromos midibusz kerül ki az utakra
Az 1925-ös petricsi incidens: amikor egy kóbor kutya miatt tört ki a háború